Bernd Mayländer tippek az őszi közlekedéshez:

Bernd Mayländer tippek az őszi közlekedéshez: Aquaplaning, oldalszél és vadállatok

2024. okt. 08.

Hogyan reagáljunk helyesen stresszes vezetési helyzetekben?

Az ősz beköszöntével a járművezetők egyre gyakrabban kerülhetnek stresszes közlekedési helyzetekbe, legyen szó aquaplaningról, oldalszélről vagy az úton áthaladó vadállatokról. Bernd Mayländer, a DEKRA márkanagykövete és a Forma-1 biztonsági autójának pilótája megosztja legfontosabb tanácsait a balesetek elkerülésére, és a biztonságos közlekedés elősegítésére.

Először is, ez azt jelenti, hogy nem szabad túlságosan elvonni a figyelmünket a fedélzeti infotainment rendszerről, az utasokról vagy akár a mobiltelefonunkról sem.
„A vezetés továbbra is egy összetett feladat, amelyre a lehető legjobban kell koncentrálnunk. Túl gyakran hagyjuk, hogy a rutin elaltasson bennünket, és hamis biztonságérzet alakul ki” – mondja a versenypálya profi.
„Ilyenkor például nem tartunk megfelelő távolságot az előttünk haladó járműtől – pedig éppen ez a biztonsági távolság lehet az, ami kritikus helyzetben mindent megváltoztathat.”
A megfelelő sebesség szintén nagyon fontos kérdés Mayländer számára.

Alapelvek a biztonságos vezetéshez

Mayländer szerint a legfontosabb alapszabályok: folyamatos figyelem, megfelelő követési távolság és az útviszonyokhoz igazított sebesség. A tapasztalt pilóta kiemeli, hogy bár a hirtelen manőverektől óvakodni kell, a fékezés során nem szabad túlzott óvatosságot tanúsítani. Emellett hangsúlyozza a megfelelő ülés- és kormánypozíció fontosságát, ami szintén hozzájárulhat a gyors és biztonságos reakcióhoz.

Aquaplaning: amikor az autó lebegni kezd

A heves esőzések során kialakuló aquaplaning különösen veszélyes, amikor a jármű vízrétegen „lebeg”, elvesztve kapcsolatát az úttal. „Ilyen helyzetekben az első és legfontosabb lépés a sebesség csökkentése,” mondja Mayländer. „Ha előre látjuk a veszélyt, például amikor víz gyűlik össze a nyomvályúkban, időben lassíthatunk, így megelőzhetjük, hogy a gumik elveszítsék a tapadást.” Mayländer hozzáteszi: „Az aquaplaning során a fékezés és a kormányzás hatástalanná válhat, mivel a kerekek elveszítik kapcsolatukat az útfelülettel. Elővigyázatos vezetéssel viszont csökkenthetjük a kockázatot.”
A gumik állapota, és különösen a bordázat mélysége is szerepet játszik aquaplaning esetén. „A versenypályás tapasztalatok azt mutatják, hogy a minta nélküli gumik gyakorlatilag képtelenek elvezetni a vizet. Még egyenesen haladni is nehéz egy vizes pályán, nemhogy kanyarodni” – mondja Mayländer. Hasonló a helyzet a normál autókkal az úton: minél jobb a gumiabroncs bordázata, annál könnyebben marad irányítható a kerék a vizes úton, és jobban képes átadni a fékezőerőt is. „Fel kell ismernünk, hogy a gumik az egyetlen kapcsolatunk az úttal, ezért figyelnünk kell a mintázatra, a légnyomásra és a gumik általános állapotára” – mondja a szakértő.

Vezetési rutin: Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni

A megfelelő kormányzás nemcsak aquaplaning esetén lehet döntő, hanem más kritikus helyzetekben is – például amikor hirtelen meg kell kerülnünk egy akadályt, mint egy az útra tévedt vadállatot. „Fontos, hogy pontosan oda kormányozzak, ahová menni akarok” – mondja Mayländer. Ez először közhelynek tűnik, de lényeges biztonsági tanács: „Ha túl erősen kormányzok egy kritikus vezetési helyzetben, gyakran rontok a helyzeten. A kormányzást pontosan kell szabályozni. A helyes szemkövetés is kulcsfontosságú, mert ahová nézek, oda kormányzok.”

Fontos a hivatásos sofőr szerint, amikor kitérünk: mindig fékezzünk és kormányozzunk egyszerre. „A cél mindig az legyen, hogy elkerüljük az akadállyal való ütközést. Ha ez nem lehetséges, a sebesség döntő szerepet játszik a következményekben. Ezért számomra minden kitérő manőver egyben egy fékező manőver is.”

A fékezésnél a modern járművek esetében a mottó: minél erősebb, annál jobb. „Sokan nem mernek teljes erővel fékezni. Ez hiba” – mondja Mayländer. „A mai ABS-es járművekben nincs olyan, hogy ‘túl erős fékezés’” – magyarázza, és az úgynevezett „ütközésfékezést” ajánlja kritikus helyzetekben. „Ez azt jelenti, hogy teljes erőmmel lépek a fékpedálra. Sokaknak ez mentális erőfeszítést igényel. Ezért is fontos, hogy ezt gyakoroltam már – például egy vezetéstechnikai tréningen.”

Helyes testtartás az ülésben és a kormánynál

A vezető helyes testtartása az ülésben, valamint a kezek helyzete a kormányon szintén fontos a sikeres kormányzás és fékezési beavatkozás szempontjából, például egy kitérő manővernél. A tapasztalt safety car sofőr azt javasolja, hogy viszonylag egyenes testtartásban üljünk, és mindkét kezünkkel tartsuk a kormányt, nagyjából „9 és 3 óra” helyzetben, enyhén behajlított karokkal. A lábaknak is egyértelműen be kell hajlaniuk a normál vezetési helyzetben.

„Ez lehetővé teszi, hogy maximális erőt alkalmazzak egy gyors reakció érdekében."

Óvakodjunk a hirtelen oldalszéltől

Különösen ősszel a szél mindig fontos tényező az utakon. A hirtelen oldalszelek különösen veszélyesek. „A szél trükkös dolog, mert – ellentétben a nedves útviszonyokkal, például – nem látom, hanem csak akkor érzékelem, amikor már hatással van a jármű stabilitására” – mondja Mayländer. Minél nagyobb a jármű és minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb lehet a szél hatása. „Nemrég vettem egy lakóautót, és volt szerencsém egy nagyon szeles napon elhozni. Ez egy igazán különleges élmény volt.”

Az oldalszelek gyakran fordulnak elő hidakon, de az autó hirtelen oldalirányú lökést kaphat egy teherautó megelőzése után, alagútból kijövet vagy az erdő széléről is. Mayländer ajánlása: „Ne hagyjuk, hogy meglepjen minket, legyünk tudatában a lehetséges oldalszeleknek, és mértékkel kormányozzunk bele, amint érezzük a hatásukat.” Néhány nagy autópályahíd széljelző lapátokkal vagy szélzsákokkal is fel van szerelve. „Ha látom, hogy ezek erősen lengenek a szélben, mindenképpen csökkentem a sebességet.”

A biztonsági rendszerek ellenére: Ne feszítsük túl a vezetés fizikai határait

Egy másik figyelmeztetés is különösen fontos Bernd Mayländer számára: óva inti a sofőröket attól, hogy vakon bízzanak a járműbe épített biztonsági rendszerekben. „Természetesen az ESP, például, megbízhatóan megakadályozza, hogy a jármű kicsússzon a normál vezetés során. De még a legjobb rendszer sem képes felülírni a fizika törvényeit. Ez azt jelenti, hogy ha extrém sebességgel vezetek, ESP-vel is le fogok repülni az útról.” Az ilyen rendszereket nem lehet olyan sebességekre tervezni, amelyek egyszerűen túl magasak – magyarázza a safety car sofőr.

„A modern vezetéstámogató rendszerek, mint az ESP, a vészfékasszisztens vagy a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek gyakran segíthetnek elkerülni vagy kezelni a kritikus helyzeteket. De nem veszik át tőlem a felelősséget, mint sofőrtől. Nekem is szerepet kell vállalnom a biztonságos vezetésben” – mondja Mayländer, és összegzi: „Ha figyelmesen, előrelátóan és óvatosan vezetek, akkor általában biztonságosan vezetek.”

Biztonság az úton: A felkészültség és a helyes reakció kulcsfontosságú

Mayländer záró gondolatként arra hívja fel a figyelmet, hogy az őszi időszakban fokozott figyelmet kell fordítani az állatok megjelenésére az utakon, valamint az oldalszél okozta instabilitásra. Az időben történő reagálás, a sebesség helyes megválasztása és a jármű feletti teljes kontroll gyakorlása mind hozzájárulhatnak a balesetek megelőzéséhez.

Összes sajtóközlemény megjelenítése