Nagyobb szerepet kapnak a szakképzők, míg a felnőttképzők keresik a helyüket. Mi az új struktúra? Hogyan néz ki a vizsgázás?
A mostani Szakmajegyzék összesen 175 alapszakmát tartalmaz szemben az egykori OKJ (Országos Képzési Jegyzék) rendszerével, ahol több, mint 700 szakma szerepelt, amelyek néhány esetben egymással átfedésben voltak.
A 175 alapszakmát csak szakképző intézményben (technikum, szakképző iskola, középiskola) szakmai oktatás keretében lehet tanulni iskolarendszerben, tehát a felnőttképzés keretein belül nem. Megszűnt az a párhuzamosság is, hogy ugyanannak a képzésnek két megfelelője - egy iskolarendszerű és egy tanfolyamos - létezik egymás mellett.
Ez nem jó hír a gyors szakmaváltást tervezőknek, akik akár fél-egy év alatt akarnak új szakmát szerezni. Az új rendszerben ugyanis két év kell ehhez. A rugalmasabb órarendnek is búcsút mondhatnak - de munka mellett: este, hétvégén továbbra is tanulhatnak. A szakképzés megújításában módszertani központként részt vevő Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) összefoglalója szerint, akinek van előképzettsége annak gyorsabban megy. A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás vagy hasonló munkakörben megszerzett szakmai tapasztalat figyelembevételével a képzési idő akár a negyedére is csökkenhet, az elmélet egy részét pedig e-learningben is el lehet sajátítani. A beszámításról a szakképző intézmény vezetője dönt.
A munkáltatók azt remélik az új rendszertől, hogy eltűnnek a gyorstalpalók, és aki kikerül az iskolapadból, szélesebb alapokkal rendelkezik, jobban kapcsolódik a munkaerőpiachoz és az új kihívásokhoz - a digitalizációhoz és az ipar 4.0-hoz.
A képzések struktúrájában a legfontosabb változások:
Darvas Mária, a DEKRA Akademie felnőttképzési tanácsadója elmondta, hogy ez a képzési fajta nyújt nagyobb lehetőséget a felnőttképzőknek képzési palettájuk bővítésére, korszerű ismeretanyagok továbbadására.
A szakmai képzések és a szakképesítések listája az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján (egészen pontosan a https://szakkepesites.ikk.hu/ aloldalon) található meg. Az IKK szakképzési aloldalán található fordítókulcs segítségével pedig nyomon követhető, hogy a régi szakképesítés hogyan illeszkedik az új rendszerbe.
Változás lesz a vizsgáztatásban is. Az oktatás/képzés és a vizsgáztatás elválik egymástól. Eddig lehetett a képzőhely vizsgahely is, mostantól csak Akkreditált Vizsgaközpontokban lehet vizsgázni, így nem a vizsgabizottság, hanem a tanuló utazik. Januárig a megmérettetésen jelen lehetett a tanuló oktatója, mostantól nem. A felnőttképzők a képzés elvégzéséről csak tanúsítványt állíthatnak ki, mellyel a résztvevők a szakképesítést igazoló bizonyítványok megszerzéséhez szükséges vizsgákra az Akkreditált Vizsgaközpontokba jelentkezhetnek. Egyelőre még nem álltak fel a vizsgaközpontok (országosan 50-et terveznek), és nem ismert az sem, milyen követelményekkel és díjszabással dolgoznak.
Darvas Mária azt is elmondta, hogy a felnőttképzésben az új rendszerek még nem indultak el. Ennek több oka is van:
A felnőttképzési tanácsadó megjegyezte, hogy a legnagyobb tömegű Gépkezelő képzések sorsáról még mindig nincs semmilyen információ.
Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ujdonsagok-az-uj-okj-ben---43-uj-szakkepesites-20210430.html
Vissza a hírekhez